Tulajdonképpen már szégyenletesen régen meg kellett volna írnom ezt a posztot. Talán a napját sem tudom, mióta, de azóta amióta már 4 azaz NÉGY !!!!!!!444444!!!!!!!!NÉGYNÉGYNÉGY olvasója van a blognak.

Nos tehát a történetem - kedves négy olvasó- nem azzal a történettel fejeződik be, ahol  a legrégebbi bejegyzésem, mert akkor még reményekkel telten vágtam neki az évnek. De a történet nem is a hörghuruttal, az elbaltázott mezei ob-mel vagy az alternatív múlttal, hanem egy alternatív befejezéssel kezdődik. Egy váratlan fordulattal. Egy kézcsókkal, amivel minden elkezdődött.... és amit egy kettő tátratea követett, és a többi már történelem. A múltam befejezése, a jövőm elkezdése....